...mindenből és mindenkiből. Úgy érzem minden egyes nap végére, hogy a végkimerültség szélén lebegek. Bogi tegnap este 5-től fél10-ig boogie-zott, hála minek, ill. kinek?
Hazajön az apja. Épp fél órája ettünk, készülődtünk szundizni. Erre nagy gálánsan szól, hogy átveszi, lazítsak vagy csináljak, amit akarok. Mivel a hűtőben napok óta rohad egy rakat hús, amit már igazán illett volna elkészítenem, úgy gondoltam, főzőcskézek pár órát (imádom), stahlalok. Bogi átpasszolva, emberemben nyomatékosítás, hogy én biza' ma drhouse és bevonulás a konyhába.
Erre mit csinál? Kimegy a hálóból a gyerekkel, be a nappaliba, villany-tv felbasz és nézik a sebestyénbalázst. Bogi egy darabig tűrte, majd a fénytől és a hangtól úgy felpörgött, hogy nem lehetett lenyugtatni. Etesse meg. Megeteteti. Gügyög az arcába, rázza - altatás címén. Nem alszik. Üvölt. Üvölt?! Visít!
Átveszem. Kaja odaég, tészta szétfő, hús tovább rohad. Átöltöztetetem, biztos melege van. Csönd lesz a pelenkázón, illegeti magát vigyorogva, pucéran. Hát melege volt. Fejsimi, nahát, kutacsa behorpadva, itatás vízzel. Szlopál. Nyeldekel. Majd...üvölt újra, nem lehet lecsillapítani.
Ekkor felöltöztetés 500 rétegbe, le az utcára, 10 perc babakocsi, alszik. Vissza a lakásba, átcsempészés kiságyba, férjem által, két szobán keresztül, felébred, üvölt. Átveszem, etetés, itatás, karban elszenderedés, 2x felébredés, majd elalvás fél3-ig. Ekkor arra ébredek, hogy emberem hót idegesen csörtet fel-alá a szobában, mert megetette Bogit, de az -természetesen nem alszik. Fél órája. Fél óra? Édes Istenem, ha tudná, mit nem adnék azért, ha az altatások csupán fél óráig tartanának! Magam mellé fektetem, új adag kaja, habzsol, majd bealszik. 170 gramm. Reggel egymás mellett ébredés Jakabra, aki a változatosság kedvéért egy, a falhoz állított (bekapcsolt) szintetizátort ütlegel, tökig felhangosítva. Szuper. Peluscsere, szeretgetés, kaja, majd vissza az ágyba, alszik.
Mindeközben már válni akartunk, sőt, ne is szóljak hozzá, nekem fogalmam sincs, ő mennyire ki van merülve, ne merjek vele ilyen hangon beszélni, el van deformálódva a gyerek feje, mert képtelen vagyok amásik oldalára fektetni, sőt, már két feje van, meg pikkelyekben oszladozó bőre a tápszertől.
Ami tegnap este kimaradt: fürdetés, zuhanyzás, fogmosás, főzés befejezése, emailek, átöltözés pizsamába és TERMÉSZETESEN Dr.House!
Képen: Bömbibajnok.
