Nos, a lakás most úgy néz ki, hogy van benne kettő darabos kisszoba. Az egyiket kifestettük mélybordóra - otthon, Szegeden ilyen színű volt az én szobám -, ez lesz a Bogié, a mienk pedig barackos-barna, kicsit hányás-színű, de nem olyan vészes. Persze Bogi - ha nem épp a konyhában -, velünk van egy szobában, így a másik kisszoba jelenlegi funkciója a "gárdrób" címet viseli, azaz szekrény híján oda basztunk be minden ruhát, meg egyéb, Istentudjamirejó kacatot. A ruhák egy részét kipakoltam, amiket meg mostanság nem hordunk, azokat fekete "hullazsákokban" tartjuk. Mint az Adams Family-ben: Wilson bácsi téli ruhái, Wilson bácsi nyári ruhái, Wilson bácsi...
Szóval pár hét eltelte után, amit itt, az új lakásban töltöttünk, rájötttünk, ritka igénytelen dolog a földről öltözködni. Egyfelől nem tudom, melyik a szennyes, másfelől nem tudom, melyik az enyém. (Értem ezalatt a zoknikat, ebből pedig szinte mindegyik szennyes.) Na, hát ótvaros egy népség vagyunk, mit tagadjam?
Elhatározásra jutottunk: szekrényeket vásárolunk.
Áthívtuk anyósomat, hogy segítsen és pesztrálja Bogit, hogy mi körbenézhessünk a bútorpiacon. Először Hajdúszoboszló kemény két darabos bútorboltjában támadtunk. Az egyikről azt hallottuk az ismerőseinktől, hogy igen barátságos áron, akciósan lehet szekrényeket venni egy bútorsorozatból. Természetesen a bolttulajdonos (egy csupán neandervölgyi röfögésekkel kommunikálni tudó dzsentlömen) megpróbálta velünk hihetetlen lendülettel és erőbedobással elhitetni, hogy az eredeti ár, ami ki van téve a cuccra, na az nem az eredeti, hanem már az akciós. Ugyanakkor bizonyos elemeknél elrohant, majd visszajött egy cetlivel, amire rá volt írva az elem eredeti ára és vmi fantasztikus kézügyességel, rögtönzött dizájnnal és kurva nagy számokkal - mintegy plakátot imitálandó - az ÁKCIJÓS ár. Amikor aztán rákérdeztünk, hogy akkor az hogy lehet, hogy ami akciósan kerül 24rugóba, az szemmel láthatólag jóval gagyibb, mint az extrákkal felszerelt szekrény, ami ugyancsak 24rugót kóstál. "Hát aba a zanyag máshogy van bennefele, a zagyag miatt másképp..." Jól van, ne fáradj. Mindenestre kinéztünk egy-két darabot.
Majd átszaladtunk Debrecenbe, ott fürdőszobaszekrényt vadásztunk, meg a MegDumálszban ettünk ákcijós sajtburgert, azaz az autóból obégattunk át fél métert, hogy "Akkor egy sajt-, egy röfiburger, meg valami üccsi, okés?!"
(Erről meg egy volt fősulis csoporttársam jutott eszembe, akinek csöppet illuminált állapotban az jutott eszébe, hogy felvidítja a gyorskajáldában dolgozók mindennapjait és hasonszűrű, hullarészeg cimboráival beálltak egymás mellé/hátamögé - mintegy 5-en egy 4személyes kocsiban ülést utánozandó -, ő kikönyökölt a képzeletbeli, lehúzott ablakon, a másik kezével fogta a képzeletbeli kormányt és rendelt.
Ennek a régi-régi ismerősnek volt még pár hasonló esete, még ilyen a Tour de Jate, amiről még képem is van. A Jate: a szegedi egyetemi hallgatók kedvelt szórakozóhelye (szószerint ez a neve :DD).
Képen: a Gárdrób.
Tour de JATE
